Király

Fejedelem

 

Katona

 

Mester

 

Aranyszarvas

 

Lantos

 

Europa

 

Hamvas

 

Borrend

 

Fesztival

 

Trezor

 

Hirek

 

Kapcsolat

 

 

 

Misztrál-ősbemutató a Balassi-kard átadásán

 

Negyedik alkalommal kerül sor zenei ősbemutatóra a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard átadásán. Az irodalom és a zene házasítását maga a névadó költő sugallja: a XVI. században a strófákat énekelték.

 

 

2009-ben Balassa Sándor alkotott kórusművet a Bálint napi rendezvényre: alkotását az esztergomi Balassa Kórus adta elő, Reményi Károly karnagy vezényletével. 2010-ben St. Martin mutatta be szaxofonra írt zeneszámát. Tavaly a Kaláka együttes adott élményt a közönségnek a Balassi-kardos Nagy Gáspár Esztergomi apokrif című versének megzenésítésével. Az idén a Misztrál együttes következik: ők szintén egy vers dallamosításával jelentkeznek, művük különleges hangzásvilágot ígér.

 

A Misztrál már kétszer szerepelt a Balassi-kard átadásán az utóbbi másfél évtizedben. 2004-ben megjelent Mezőn széllel járók című Balassi-CD-jük a műfaj – a verséneklés – csúcsai közé tartozik. Maga a Balassi-kard a tizenhatodik alkalommal adatik át, Bálint napján Budapesten. Ezúttal a magyar költő mellett egy kongói műfordító veheti át a szablyát.

 

 

 

Gödöllőn ifjú művészek idézik a poétát

 

 

Nagyvárad, Kecskemét

a Balassi-kard pályázatának győztesei

 

Briliáns pályaművek érkeztek az Európai Balassi Hagyomány központja által 2011-ben kiírt pályázatára. Az írásba foglalt tervek szerint egy nagyváradi és egy kecskeméti program győzött, ennek alkotói kapnak meghívást a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard 2012-es díjátadására.

 

 

Szűcs Zoltán pályázatgyőztes fesztiválplakátja

NAGYVÁRAD – BALASSI BÁLINT-EST

 

A „Gheorghe Şincai” Megyei Könyvtár pályázata

Nagyvárad, str. Armatei Române 1/A, Corp. C.

 

 

„Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog a végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól …” joggal hangozhat el Nagyváradon, a sokak által többször is megidézett Végváradon. Az Európai Balassi Mozgalom által meghirdetett XVI Balassi-fesztivál jó alkalom Balassi Bálint életművének felidézésére, főleg ha ezt egy európai mozgalom résztvevőiként tesszük. A fesztivál ugyanakkor kiváló lehetőséget jelent, a hajdani nagyváradi végvár szerepének kiemeléséhez, olyan rendezvények felvonultatásával, amelyek több generációt is ehhez a történelmileg fontos objektumhoz közelíthetnek.

Ezekkel a gondolatokkal jelentkezik a Bihar Megyei „Gheorghe Sincai” Megyei Könyvtár munkaközössége a Balassi, madarakkal szárnyaló –XVI. Balassi Bálint fesztiválra.  A történelmi kapcsolódási pontokat keresve, amelyek erősítik és generálják a lokálpatriotizmus érzését Balassi Bálint lengyelországi bujdosásának éveit is tekinthetjük, amikor az egykori váradi kapitány(1559-1571), később Lengyelország királya (1571-1586) Báthori István udvarában talál menedéket (1876).

A történelmi objektumhoz való viszony megerősítését szolgálja a végvári vitézi életforma és a reneszánsz életérzés felelevenítése a Balassi-strófák tükrében, amely 2012-ben a Bálint-napi rendezvényekkel veszi kezdetét.

 

A nagyváradi rendezvények szervezői:

 

Nagyváradi „Gh.Şincai” Megyei Könyvtár – Tavaszi Hajnal, aligazgató, Majoros Enikő, könyvtáros, Racsav Melinda, könyvtáros

Nagyváradi Szigligeti SzínházDimény Levente, szinművész, rendező, színházpedagógus

Ady Endre Líceum, Mihai Eminescu Líceum, Lorántffy Zsuzsánna Középiskola, Posticum Keresztény Ifjúsági Központ.

 

I.                    „Cseng szép madárszózat…” – Balassi Bálint madaras versei, a reneszánsz életérzés jelképei. Ezen cím alatt, szeretnénk bemutatni egy PowerPointban elkészített munkát kb. (35 kép és szöveg) melyben a darumadár, a fülemüle, a galamb, a hattyú, a páva, a pelikán és a sólyom szimbolikus jelentéseit emelnénk ki, a Balassi Bálint madarakat felvonultató versein keresztül.

 

II.                 Bálint–napi versfesztivál (2012 február 11-14)

A versfesztivál tematikus megrendezéséhez ajánljuk a következő költeményeket

Psalmus XLII.

Aenigma – Nagyciklus első

Az Palkó nótájára – Nagyciklus harmadik

Bebek Judit nevére – Nagyciklus hatodik

Borivóknak való – Nagyciklus tizenegyedik

Kit egy szép leány nevével szerzett – Nagyciklus tizenharmadik

In somnium – Nagyciklus tizenhatodik

Kit egy násfa felett küldett szeretőjének kire pellikán madár volt feljegyezve – Nagyciklus huszonkettődik

Az már szinte az idő vala ki nótájára – Nagyciklus harmincnegyedik

Az  fülemilének szól – Nagyciklus negyvenharmadik

A darvaknak szól – Nagyciklus negyvennegyedik

Egy katonaének – Nagyciklus hatvanegyedik

Amatorium Carmen, Ad notam: Csak búbánat. – Nagyciklus hatvankettődik

                                  

Négy helyszínen négy vers fog elhangozni, a Dimény Levente vezette diákszínjátszók előadásában.

A versfesztivál 2012 február 11-án a megyei könyvtár dísztermében veszi kezdetét, ahol ismertetjük és részletesen bemutatjuk a pályázatot, a fesztivál történetét és szervezőit.

A könyvtár kiállító terében a Balassi-kódex fényképváltozata kerül kiállításra és bemutatásra.

Szép magyar komédia – diákszínjátszók vetélkedőjének meghirdetése

Balassi Bálint madaras verseit bemutató PowerPointban elkészített munka minden alkalommal, mind a négy helyszínen bemutatásra kerül. A bemutatókon elhangzik egy vers az erdélyi Balassi-kard nyerteseinek verseiből ( Farkas Árpád és Ferenczes István költők versei).

 

III.               Rendezvények a nagyváradi vár színpadán:

Május - „Vitézek mi lehet szebb dolog a végeknél” – a végvári vitézek dicsérete – hadtörténeti előadás ( a várban feltárt Griffes-terem bemutatása)

Június- augusztus - Reneszánsz tánclépésben – táncoktatás korhatár nélkül, heti rendszerességgel a várszínpadon – Dimény Levente szervezésésben.

 

Reneszánsz lakoma – a várban, nagyváradi vendéglősök részvételével

 

IV.              Szeptember - Szép magyar komédia – színjátszófesztivál diákszínjátszók részvételével.

 

 

Az Európai Balassi Mozgalom által meghirdetett fesztivál a jövőbeni évente megszervezendő Bálint-napok kiindulópontját jelenti. Az ötlet és a pályázatban való részvétel könyvárunk régi és kurrens dokumentum gyűjteményeinek feltárásához is újabb lehetőségeket teremt. A tanintézményekkel és kulturális intézményekkel kialakítandó közös programok  szélesítik az egyetemes magyar kulturális értékek  megismertetésének lehetőségét Nagyváradon és Bihar megyében.

 

Nagyvárad, 2010. december 21.                                       Tavaszi Hajnal, aligazgató

 

                                                                                           Majoros Enikő, könyvtáros

 

                                                                                           Racsav Melinda, könyvtáros 

 

Kecskemét: A madarakkal szárnyaló

Balassi-est a hírös városban

 

Ünnepségünk díszvendégei:

A megyei jogú város polgármestere

A Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége elnöke

2011 évi Hamvas fürt borművészeti díj kitüntetettje

 

A Kunsági Női Borrend tagjai szeretettel és tisztelettel hívják, várják

Bálint napi ünnepségükre

 

A rendezvény időpontja

2012. február 17.

Helyszíne:

Református konviktus

Kecskemét, Piaristák tere 3.

 

Program

 

17.00-17.10 Köszöntések

17.10-17. 25 Megemlékezés Balassi Bálintról

Ádám Péter Pál - előadása

17.30-18.00 Történelmi táncok

Az ÁFEOSz Szakközépiskola végzős diákjainak

magyaros motívumokból összeállított tánca

 

18.00 - Új borrendi tagok avatása

 

18.30 – Bálint napi vacsora

 

- Vadpástétom zöldségágyon

- Ököruszály leves, fehér marha farkából

kézi csinálású csigatésztával

- Kappansült, aszaltszilvával töltve,

puliszkával és hordóskáposztával

- Mákos és diós guba

- Az ételekhez helyi, alföldi borskülönlegességek

 

Pályakezdő művész nyerte

a Balassi-kard plakátpályázatát

 



Szűcs Zoltán szerint az irodalom és a képzőművészet könnyen házasítható



Balassi, a madarakkal szárnyaló… Az idei Bálint napi Balassi-fesztivál témájához illeszkedő plakátpályázat győztese a fiatal művész: Szűcs Zoltán. A sikeres alkotó így mutatja be önmagát: „Alkalmazott grafikus vagyok. Bár még csak pályakezdő, de azt a tudást, amit a Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskolában szereztem, sokat hozzáadott ahhoz az elképzeléshez, hogy a kreativitásomat ne csak a lapszéli firkálgatásban tudjam kamatoztatni. Én úgy érzem, hogy a Jaschikban eltöltött két év alatt felkészítő tanáraim nemcsak szakmailag, hanem emberileg is komoly támogatást biztosítottak. Ezúton is köszönettel adózom nekik, ha ezt olvassák.”


- Miért érzett késztetést arra, hogy induljon a VII. Bálint napi Balassi-fesztivál plakátpályázatán?


Egy irodalmi jellegű téma mindig nagy izgalommal tölt el, mert ilyen esetben bátran el lehet rugaszkodni a szokványos megoldásoktól, ha a grafikai tervezésre gondolok. Másrészt egy irodalmi költemény mindig tud valami újat villantani, amire elsőre nem gondoltam volna. Pont ezért nehéz olyan megoldást találni, ami visszaadja azt az üzenetet, amit az író akart tudatni az olvasóval. Bár Balassi madárverseinél a madarak - mint szimbólumok - egy jó támpontot adtak.

- Az irodalom és a képzőművészet házasítható-e hitelesen egy plakáton?

Minden további nélkül, sőt nem csak plakátba, hanem például egy CD-borítóba, csomagolásba, és számtalan más grafikai megoldásba bele lehet csempészni azt a szellemiséget, amit az alkotó ki akar vele fejezni, akár technikai megkötés nélkül. Ám sok múlik azon, hogy ki mennyire felkészült a művészetek terén és tudja rugalmasan kezelni a különböző stílusok egymáshoz való viszonyát. Mivel a különböző stílusok keverésével friss, újszerű és érdekes hatásokat lehet elérni.

- A költő a tizenhatodik században alkotott, az ön plakátja tipikusan harmadik évezredbeli. Nehéz áthidalni az évszázadokat?

Szerintem nem. Ha a technikára gondolunk: ott van az akvarellfestés - amivel készítettem a plakátot - már jóval a 16. század előtt használtak, de csak a későbbi századokban tudták leginkább kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.
Az idő csak a formai megoldásokat változtatja, de néha még azokat is elhanyagolható mértékben. Ma is vannak, akik a kezükkel, ujjaikkal festenek, vagy rajzolnak például szénnel. Van, amikor a rajzkészségük fejlesztése végett. Van, hogy azért, mert épp nem akad más a kezük ügyébe. Ha úgy nézzük, az ősemberek is ugyanezt tették, mégsem őket utánozzuk.

- Világhálós honlapja alapján ön sikeres plakáttervező.  Hová sorolja a 2011-ben kiírt Balasi-pályázat megnyerését?

Nem tudnám eldönteni, mert ez több tényezőtől is függ. Többek között attól, hogy maga a téma mennyire érint. Vagy a szokásos vállveregetés mellett honorálják-e némi anyagi támogatással is. Én úgy gondolom, hogy ez azért is fontos, mert így tudom lemérni, hogy mennyire becsülik meg a munkám. Máskülönben elég szomorú, hogy milyen jelentéktelen összegeket ajánlanak fel a pályázati kiírók (néha igen fontos témákban), ahhoz képest, hogy egy-egy nagyobb cég akár milliókat is kicsenget egy céges logóért, vagy arculatért egy grafikai stúdiónak. Ez ugye a "king" probléma, tehát, hogy egyes grafikusok túlbecsülik a saját munkájukat, és visszaélnek azzal, hogy a nagyobb cégek bőkezűen bánnak az anyagi tartalékaikkal. A lényeg, hogy valahogy soha sem oda megy a pénz, ahol tényleg szükség volna rá.

- A szokásos vállveregetés jut a Balassi-pályázat megnyeréséért is, hiszen ez a civil díj, noha a legrangosabb Magyarországon, nulla forinthoz juttatja a kitüntetett költőket is. Van-e mégis valami fölemelő az európai Balassi-mozgalomban?

Igen, hisz mi, magyarok rengeteg dologban képesek vagyunk kiemelkedő eredményeket felmutatni. Még akkor is, ha ez csak önmaguknak számít igazán...

- Miért érzi fontosnak, hogy jelen legyen a kardátadáson, noha ott nem a plakáttervezőket, hanem a költőket tüntetik ki?

Igazság szerint kétségeim vannak a kardátadáson való részvételt illetően, hisz az utiköltség elég ijesztő, pedig nem lakok számottevően messze Budapesttől. Ha lenne önálló keresetem, akkor fontolóra venném a dolgot. Diákként még élvezhettem annak a lehetőségét, hogy a havibérleteim „szerénynek” mondható költségén szinte korlátlanul utazhattam a fővárosba(n). Amióta ez a lehetőség nincs, csak akkor utazok, ha nagyon szükséges. A munkaügyi beutazásokat leszámítva legutóbb a szeptemberi Critical Mass-en voltam, azt nem lehetett kihagyni!



Szekszárdi bormesterek
 irodalmi versenye

 

 

A Szekszárdi szüreti napok rendezvénysorában fénylik fel az idei, immár hetedik Balassi-kard borseregszemle.  A reneszánsz költőt idéző szeptemberi vetélkedésen ezúttal a kadarkákról dönti el a zsűri, hogy melyik érdemli meg a Balassi-kard Kadarka címet. Az immár hagyományos lebonyolítás szerint a hegyközség választ ki tizenkét bort a helyi termelők kínálatából, és a testület elé már ezen csúcsborok kerülnek. A legjobbat vakkóstolással választja ki a Balassi Bálint-emlékkard kuratóriumának néhány tagjából, és a hegyközségnek a seregszemlén nem induló borászaiból álló grémium. A győztes bormester a Balassi-kard Kadarkával ajándékozza meg az irodalmi díjjal februárban Budán kitüntetendő magyar költőt és külföldi műfordítót.

 

2006-ban a Balaton-felvidéki Tóth Sándor Főbora 2007-ben az egri Dula Bence Egri hegybíró bora Bikavér elnevezésű alkotása viselhette a

jelvényt. 2008-ban a villányi Szende Gábor 2008-os Kékoportója, 2009-ben pedig a szentantalfai Dobosi Dániel Zánkai Kéknyelűje, 2010-ben a Varga Zoltán kései szüretelésű Olaszrizlingje szerzett jogot arra, viselhesse a védjegyet a palackon, a kartonon, illetve a Balassi-kard borseregszemlén kivívott elsőséget szerepeltesse a különböző borversenyeken elért sikerek lajstromán. A 2010-es borseregszemlét a tokaji Áts Károly nyerte meg 2007-es furmintjával, így ez a bajnokbor viselheti a Balassi-kard Furmint címkét.

 

 

 

 

 

Bálint napi Balassi-fesztivál

 

Az ötödik alkalommal kerül sor a Bálint napi Balassi-fesztivál megszervezésére a Kárpát-medencében. A további jelentkezőket is várja az európai Balassi-kultusz központja a balassi@balassi.eu E-levélcímen:

 

 

 

 

 

Negyedszer rendeztetett meg 2009-ben a Bálint napi Balassi-fesztivál, mintegy húsz helyszínen a Kárpát-medencében, sőt távolabbi helyszínen is. Balassi költészete mellett a természet: a virágok, a derűs emberi kapcsolatok álltak a rendezvénysorozat fókuszában.

 

 

 

 

A fesztivál központi rendezvénye a XII. Balassi Bálint-emlékkard átadása Budán. Az idén – a kuratórium január 7-ei döntése értelmében – Serfőző Simon és Jurij Guszev veheti át a rendezvényen a kardot és a herendi szobrot, lásd: www.balassi.eu


Szebb plakátok

Salföld: Természetvédelmi major, február 16-án, reggeltől estig. Rackavágás, lovaglás, éneklés, szavalás, mulatság.



Somogyi Győző, Somogyi Márton


Csorna: A Művelődési Házban Borkostólás a neszmélyi borvidék boraiból
 


Molnár Nándor



Gyöngyös


Vehetnek ifiak, vének példát énrólam…


http://www.youtube.com/watch?v=WgDYi89cnJE



http://www.youtube.com/watch?v=pl3lgYRmXQg


 
Nádudvari Péter


Székelyudvarhely


Bágyi Ibolya


A Balassi-kard hagyományába bevont országok

www.balassi.eu

Tavaszváró európai borünnep

Vitézek közt ülvén kedvem ellen sincsen jó borral teli pohár – írta a költő. Nem véletlen, hogy a Közép-Európában a bor idénye a Bálint napi Balassi-fesztiváltól, február 14-étől Szent Márton napjáig, november 11-éig tart. Az utóbbi esztendőkben Magyarországon nemcsak a borbarátok, hanem az irodalmi hagyomány elevenen tartói is fölidézik az európai költőóriást. A nagyváradi Kiss Stúdió Színháztól a szegedi Ötágú Síp Kulturális Egyesületen, a mezőzombori Balassi Kóruson át az esztergomi Féja Géza Közösségi Házig számos művészeti, szellemi műhely rendezi meg derűs Balassi-ünnepségét ezen a napon. Az elit gimnáziumokban a Balassi versvár magasában mutatják be versmondói képességüket a diákok. A Magyar Régizenei Társaság énekesei régi és újonnan szerzett dallamokkal adják elő a Balassi-strófákat.

A fesztivál központi rendezvénye az európai irodalmi díj,

a Balassi Bálint-emlékkard átadása a budai Gellért szállóban.

A Bálint nap a magyar virágkertészek ünnepe is: az ő munkájukat és tudásukat nagyra becsülő honfitársak ezen a nagyon kifejezetten ügyelnek arra, hogy hazai – azaz sokáig frissen maradó – virággal köszöntsék szeretteiket.

Az európai színvonal elérését célul kitűző – vagy már megvalósító – vendéglátóhelyek a borhagyományt az irodalommal házasítják e nap estéjén, fölidézve Balassit: Jó borokkal töltett aranyos pohárok járjanak mi közöttünk…

A Bálint napi Balassi-fesztiválra

ajánlott versek

[TIZENKETTŐDIK]
DECIMA SECUNDA
EJUSDEM GENERIS

az nótája Lucretia énekének

1
Széllyel tündökleni nem látd-é ez földet
       gyönyörű virágokkal?
Mezők illatoznak jó szagú rózsákkal,
       sokszínű violákkal,
Berkek, hegyek, völgyek mindenütt zöngenek
       sokféle madárszókkal.

2
Új rózsakoszorós kegyesek és szüzek
       ifiakkal táncolnak,
Jószavú gyermekek vígan énekelnek,
       mindenek vígan laknak,
Mind menny, föld és vizek, látd-é, úgy tetszenek,
       mintha megújulnának.

3
Sőt még Cupido is mostan feltörlötte
       homlokán szőke haját,
Gyönge szárnyacskáján té-tova, mint angyal
       röpül, víg kedvet mutat,
Szerelmes táncokban kinek-kinek adván
       kezére szép mátkáját.

4
Azért ne bánkódjál, én jó vitéz társom,
       ürülj minden gondoktól,
Eléggé hordoztuk heában az sok bút,
       légyen már tőlünk távol,
Mostan igyunk, lakjunk, vigadjunk, táncoljunk,
       távozzunk bánatunktul!

5
Nemde valakiért aggasztaljuk volt mi
       inkább ifjú éltünket,
Kiből, azt sem tudjuk, hol és mely órában
       kiszólítnak bennünket?
Kivel mit gondoljunk? Ha Isten jó urunk,
       ő mindennel jól tehet.

6
Aggasztaló bánat, búszerző szerelem
       távol légyen mitőlünk,
Jó borokkal töltett aranyos pohárok
       járjanak miközöttünk,

Mert ez napot Isten örvendetességre
       serkengeti fel nékünk!

7
Marullus poéta azt deákul írta,
       ím, én penig magyarul,
Jó lovam mellett való füven létemben
       fordítám meg deákbúl,
Mikor vígan laknám vitéz szolgáimmal,
       távozván bánatimtúl.

TIZENEGYEDIK
BORIVÓKNAK VALÓ
IN LAUDEM VERNI TEMPORIS

az "Fejemet nincsen már" nótájára

1
Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókot könnyebbítő szele!

2
Te nyitod rózsákot meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.

3
Néked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.

4
Mert fáradság után füremedt tagokat
Szép harmatos fűvel hizlalod azokat,
Új erővel építvén űzéshez inokat.

5
Sőt még az végbeli jó vitéz katonák,
Az szép szagú mezőt kik széllyel béjárják,
Most azok is vigadnak, s az időt múlatják.

6
Ki szép füvön lévén bánik jó lovával,
Ki vígan lakozik vitéz barátjával,
Ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral.

7
Újul még az föld is mindenütt tetőled,
Tisztul homályából az ég is tevéled,
Minden teremtett állat megindul tebenned.

8
Ily jó időt érvén Isten kegyelmébül,
Dicsérjük szent nevét fejenkintszűbül,
Igyunk, lakjunk egymással vígan, szeretetbül!

TIZENNYOLCADIK
KIBEN ÖRÜL, HOGY MEGSZABADULT AZ SZERELEMTŐL

azon nótára

1
Szabadsága vagyon már én szegény fejemnek,
Szerelemtől nincsen bántása én szívemnek,
Vagyok békességes, én elmém már csendes,
       nincs gyötrelme lelkemnek.

2
Megszabadult rabhoz hasonló állapotom,
Mint szinte annak, nékem sem volt szabadságom;
Én nagy szerelmemben, mint gonosz tömlecben,
       éjjel-nappal volt gondom.

3
Szabadon örülök minden múlatságoknak,
Búsultát sem gyakran látják vidám orcámnak,
Azért, mert köteles nem vagyok szerelmes
       senki ékes voltának.

4
Örülök, röpülök, nemkülönben, mint karul,
Kinek sárga lába lábszíjakbúl szabadul,
Nem kesereg lelkem, mert megmenekedtem
       szerelem békójábúl.

5
Kell immár énnékem csak jó ló, hamar agár,
Ifjak társasága, éles szablya, jó madár,
Vitézek közt ülvén kedvem ellen sincsen
       jó borral teli pohár.

6
Kegyesek, szép szüzek, reám bár úgy nézzenek,
Valamint akarják, azzal mind egyet érnek;
Mert sem szerelmekkel, sem gonosz kedvekkel
       többé vízre nem visznek.

7
Vehetnek ifiak, vének példát énrólam,
Én nagy szerelmemben mennyi nyavalyát láttam;
Néha mint örültem, néha kesergettem,
       mint nyughatatlankodtam.

8
Ója, en a tanács, szerelemtől meg magát
Minden, ki kívánja életének nyugalmát,
Mert ki azt követi, higgyed, kínját érzi,
       vészi gonosz jutalmát.

9
Szerzém ez nyolc verset víg és szabad elmével,
Gyűlésben indulván jó ruhás legényekkel,
Hozzám hasonlókkal, vitéz ifiakkal,
       nem kehegő vénekkel.

HATVANODIK
BÉCSI ZSUZSÁNNÁRÓL S ANNA-MÁRIÁRÓL SZERZETTE

az "Doklei sem se divicicom bila"nótájára,
vagy amaz lengyel nótára: "A pod liesem"

1
Az Zsuzsánna egy szép német leán,
Bécsben lakik Tífingráb utcáján,
Piros rózsa tündöklik orcáján,
Szép kaláris tetszik az ajakán,
Kit sok vitéz kíván
Szép voltát csudálván,
De csak heában szeretik sokan.

2
Vagyon ennek egy szép atyjafia,
Kinek neve víg Anna-Mária,
Sok jó úrfi csak azt síja-ríja,
Mert mint nénje, szép, s nincs semmi híja:
Arany színű haja,
Mint egy gyöngy az foga,
Tiszta mézzel foly ő édes szava.

3
Egy társommal midőn én ballagnék,
Szerencsére reájok találék,
Rájok nézve ottan felgerjedék,
Jó társom is szerelemben esék.

Ők ottan éleszték,
Kedveket jelenték,
Vélek azért mi megesmérkedénk.

4
Kezet fogván egymással azontúl,
Házban lépénk mindnyájan utcárúl,
S mint az méhek szegfű szép virágrúl,
Mézet szedénk egymás ajakárúl;
Minden bánatunktúl
Ott mi esénk távul,
Hogy szerelmet nyerheténk egymástúl.

5
Többet szólnom dolgunkról nem szükség,
Elég, hogy megvolt minden édesség,
Ölelgetés, csók, tánc, gyönyörűség,
Ékes beszéd, tréfálás, nevetség,
Ki ugyan nem elég
Bús szívemnek, mert ég,
De versemben itt légyen immár vég.

6
Kurta oktáván a sovány böjtben,
Pozsony városából kimentemben
Szerzém ezeket ilyen versekben
Táncnótára egy kisded énekben,
Az másfélezerben
És nyolcvankilencben,
Hogy bécsi virág juta eszemben.

TIZEDIK
KIT EGY CITERÁS LENGYEL LEÁNYRÓL SZERZETT

1
Szít Zsuzsánna tüzet szívemben magára,
Cupidóval űzet szerelme dolgára,
Mert kis szája, szép orcája, mint pünkösdi új rózsa,
Fényes haja nap csillaga vagy sárarany sárgája,
Vékony derekacskája.

2
Mutat mennyei fént kegyes szemével,
Piros angyali szént szerelmes szenével
Ha hozzá int, vígan tekint, szívemben örömet hint,
De ha megint úgy néz, amint kit gyűlöl szíve szerint,
Ottan érzek súlyos kínt.

3
Kegyes ábrázatja én aránzó célom,
Citeraszózatja búm rontó acélom,
Venus fattya lelkem hatja, ha szózatját hallhatja,
S ha láthatja, nincs bánatja, búját mind elmúlatja,
Hogy jó kedvét mutatja.

4
Kártyát játszván velem, vet szívet tromfomra,
Kit az bölcs szerelem így magyaráz jómra,
Mondván: Ne félj, sőt vígan élj, mert tiéd az szép személy,
Veres levél tromfodra kél, csak azért, hogy jót reménlj,
Semmi gonoszt te ne vélj!

5
Mert már néked adta nagy szerelmű szívét,
Viszont nála hadta szívedet, ő színét,
Így tőled vett szíven szívet, kit tart mint drágakövet;
Örül s nevet, s vígan követ téged, mert lát víg kedvet,
Kit régen eszében vett.

6
Így volt akaratja, hogy megnyilatkozzék,
Vagy immár barátja, ne félj, hogy változzék.
Megemlítsen és segítsen, gyakran örömmel hintsen,
S rád tekintsen s ne felejtsen, kinél több jód már nincsen,
S kit nem adnál sok kincsen.

7
Lengyel szép Zsuzsánna vervén citeráját
És mondván utána gyönyörű nótáját:
Eszem vesztve, eltévesztve, szerelmében sillyesztve,
Felgerjesztve és ébresztve, szívemet elrekesztve,
Belső tűzzel emésztve.

ÖTVENEGYEDIK
HOGY NYERTE EL JULIA A CUPIDO NYILÁT, ÍJÁT
S HOL VISELI, AZT ÍRJA MEG, KÖNYÖRÖGVÉN
AZ VÉGÉBEN ITT IS AZ JULIÁNAK

az "Magam gondolván" nótájára

1
Áldott Julia kiballagtába
       Cupidót találá,
Ki mérges nyíllal, szörnyű halállal
       veszteni akarta,
Látván szép színét, elveté íjét
       s ugyan elámula.

2
Kivel csak szívet és mesterséget
       Juliának áda,
Mert szép szemétől hogy ő igen fél,
       rajta nyilván látta,
Nagy szerelemmel villámó szemét
       azért rá fordítá.

3
Rettene ottan Cupido, s onnan
       mindjárt elfutamék,
Futtában íja, nyila, puzdrája
       őróla leesék,
Kiért féltébe csak meg sem tére,
       minden ott hagyaték.

4
Kit hogy megláta kegyes Julia,
       a földről felvevé,
Nyilat puzdrába, zsinórt íjába
       egyengeté, veté,
S ottan felköté, kivel erősbbé
       szép személyét tevé.

5
Azért már nála mind íja, nyila
       Cupidónak vagyon,
Szemében nyila, afelett íja
       vonva haragoson,
Kivel szívemet, mint célül tett jelt
       lövi, hogy kínt valljon.

6
Sokakat sebhet, de csak éngemet
       gyakran inkább talál,
Mert énnálamnál, mint egy nagy célnál,
       közölb senki nem áll,
S ez oka, hogy én több sebet tűrvén,
       több kínt vallok másnál.

7
Venus módjára, mikor akarja,
       nékiket vigasztal,
Nékiknek penig ád csak szörnyű kínt
       nyughatatlansággal,
Mint hogy éngem is veszt, noha mégis
       tűrök igazsággal.

8
Nagy bánatomat, sok fájdalmamat
       már mint orvosoljam,
Nagy szerelmemnek, szenvedésemnek
       én mi hasznát várjam,
Ha az keserget, kit lelkem szeret,
       s kell hogy kínját valljam?

9
Akik szeretnek, gyakran szíveket
       éjjel vigasztalják,
Mert titkon akkor kedvekre sokszor
       ők azokat látják,
Kiktől javokot, boldogságokot
       reménlik és várják.

10
Nékem peniglen éjjel is lelkem
       keservesen óhít,
Szívembéli tűz ágyamból felűz,
       házad felé indít,
Utcádon járok, reád vigyázok,
       de szemem nem saldít.

11
Azonban az nap ismét feltámad
       újobb gyötrelmemre,
Hogy nem szólhatok, mégis csak írok,
       de leveleimre
Csak választ sem téssz, sőt reám sem nézsz,
       mint egy elvetettre.

12
Mind ennyi sok bút, szegény nyomorult,
       én honnan érdemlek,
Te háládatlan, a te lángodban,
       ha tudod, mint égek?
Szerelmes lelkem, tégy már jól vélem,
       szolgállak, míg élek!

NEGYEDIK
KIBEN AZ CÉLIA FEREDÉSÉNEK MÓDJÁT ÍRJA MEG,
ANNAK FELETTE PENIG TERMETÉRŐL, MAGA VISELÉSÉRŐL
ÉS SZÉPSÉGÉRŐL IS SZÓL

1
Csudálván egy ferdőt, ki felette nagy gőzt
       magában eresztene,
Ferdős okát mondja: Ez - úgymond - nem csuda,
       mert Célia ül benne,
Kinek mezítelen testére szerelem
       gerjedvén, füsti menne.

2
Mint az kevély páva verőfényen hogyha
       kiterjeszti sátorát,
Mint égen szivárván sok színben horgadván
       jelent esőre órát,
Célia oly frissen, újforma sok színben
       mégyen táncban szaporát.

3
Mint nap szép homállyal fejér felhő által
       verőfényét terjeszti,
Oly gyenge világgal vékony fátyol által
       haja színét ereszti
Célia béfedvén, s mellyén tündökölvén
       drága gyémántkereszti.

4
Támadtakor napnak, mint holdnak, csillagnak
       hogy enyészik világa,
Úgy menyek-szüzeknek, mint az szép füveknek,
       vész szépsége virága,
Mihent közikben kél Célia, azkinél
       égnek nincs szebb csillaga.

Énekelt Balassi-versek lemezei

Kecskés együttes

Vagantes együttes

Misztrál együttes

Ars Renata Szólóének Együttes

Musica Historica együttes

és Kobzos Kiss Tamás Tinódi-lantos énekes

A költő viharos életútja

„1554: Lett Balassa Bálint, 20 octobris 9 órakor, délelőtt, szombat napon Zólyomba” – jegyezte föl Balassa András nagybátya a családi iratokban akkor. A zólyomi vár – ahol Balassi édesapja, Gyarmati Balassi János főkapitány volt – ma egy szomszédos államhoz tartozik, mindamellett Zólyomba útlevél nélkül utazhatnak el azok, akik a várban elhelyezett, Kő Pál – 2007 óta M. S. mester-díjas – szobrászművész alkotta Balassi-emléktáblát megkoszorúzni óhajták.

Októberi dátum fűződik a Balassinál csak három évvel fiatalabb – Kolozsváron született – Bocskai István emlékéhez is. Nagyváradon a költő 1593 októberében járt, hogy meglátogassa Bocskai Istvánt, a vár főkapitányát.

De hogyan jön Bocskai Balassihoz már a születés tárgyalásakor? A választ az édesanyák neve sejteti. Balassi esetében ez: Lekcsei Sulyok Anna. Bocskaiéban pedig: Lekcsei Sulyok Krisztina.

Igen, unokatestvérek voltak.

Bálintot egy évig a kiváló Bornemisza Péter oktatgatta, majd 1565-től évekig Nürnbergbe került, ahol középszintű tanulmányokat folytatott. Bálint fiú fordította németből, „szerelmes szüléinek háborúságokban való vigasztalására”, a Beteg lelkeknek való füves kertecskét, egy lutheránus prédikátor könyvét, amelyet 1572-ben, Krakkóban kinyomtattak – tudni meg az egyik életrajzból.

Följegyzett teljesítmény: az alig 18 éves Bálint pazar juhásztáncával feltűnést kelt Habsburg Rudolf pozsonyi koronázásán.

1575 nyarán a törökök elfoglalják a Balassiak Nógrád vármegyében fekvő várait, Kékkőt és Divényt, és a fiatal Bálint Erdélybe sodródik.

Báthory fejedelem 1576 tavaszán, lengyel királlyá való koronázása előtt a fiatal vitézt Gyulafehérvárról magával viszi Krakkóba.

Visszatérve hazájába: Liptóújvár kínálkozik otthonnak számára. Ekkoriban még jó barátságban van a születését följegyző unokabátyával, Balassa Andrással. Később azonban már pörlekednek a véglesi juss és a liptóújvári birtok öröklése miatt.

Az 1570-es végén összehozza a sors Losonczy Annával, akivel gyermekkorukban már megismerkedtek. A szépasszony ekkor Ungnád Kristóf egri várkapitány felesége. A poéta egri parancsnoknak ajánlkozik; és ötven lovas kapitányaként, 1579 nyarától 1582 őszéig vezeti csapatát. Hatvanban 1580 áprilisában hajt végre sikeres rajtaütést, zsákmány szerezve a szandzsákságban.

1584 karácsonyán, Sárospatakon, feleségül veszi a megözvegyült Ruszkai Dobó Kristinát, s rövid ideig elfoglalja az ottani Vöröstornyot is; nagy skandalumot okozva... 1585 őszén megszületik fia, János.

1586-ban Nagyszombatban, feleségével együtt áttér protestánsról a katolikus hitre. A házasságot később érvénytelennek nyilvánítják.

Egy ideig az Egerhez közeli Szarvaskő várában katonáskodik.

Balassi 1587-88 fordulóján barátjánál, Kapy Sándornál bujkált, félvén az országgyűlés őt elmarasztaló végzésétől. Szerencséjére ez elmaradt.

Majd az özveggyé vált Losonczy Annát ostromolja. Kikristályosítja a Balassi-strófát.

Érsekújváron újra katonáskodik 50 lovas parancsnokaként. Ám rövid idő után távoznia kellett a frissen nősült várkapitány féltékenysége miatt.

Ekkoriban írja legismertebb versét, a Végek dicséretét. Itt ismerkedik a török költészettel is, és írja bejtjeit.

1589-ben Lengyelországba megy. Krakkó és Dębnó az állomás, a lengyelek törökök hadjáratban akar részt venni. A lengyel király azonban békét köt a szultánnal.

A költő 1591 elején a poroszországi Braunsbergben bukkan fel, s akkor volt a Balti-tenger nagy morotvája mellett. Az „Óh, nagy kerek kék ég…” kezdetű vers nyitó strófája ér véget a tengeri szörnyeket is említő szavakkal: „Csudákat nevelő, gályákat viselő nagy tenger morotvája.” A morotva a tengerből dűnékkel, vagy egy folyó által épített turzás miatt leszakadt öböl, vagy zárt lagúna. Ilyen morotva van Észak Lengyelországban is, amely a Visztula torkolatától keletre, az egykori Königsbergig terjed. A Tisza leszakadt holtágait is morotvának nevezik.

A Balti-tenger pedig nem Óceán. Amikor Balassi az Óceánum tengert említette, akkor már valahol az Atlanti-óceán partján járt. Talán egy compostellai zarándoklatot tett a jezsuiták tanácsára.

Ekkoriban merül el az újlatin költészetben, s tanulmányozza többek között a francia Théodore de Bèze és a skót George Buchanan műveit.

1591-ben jön haza, Magyarországra, és idegtépő perekben merül el. 1593 őszén a régi, felvidéki családi várak visszafoglalásában vitézkedik.

1594. május 19-én Esztergom ostromában megsebesül, és fertőzés miatt 30-án meghal.

Utolsó szavairól költöttette a Balassi Bálint-emlékkarddal 1999-ben kitüntetett Nagy Gáspár a leghíresebb Balassi-versét:

Esztergom a XVI. században

Esztergomi apokrif

Dobokai Sándor Györgytől, Balassi gyóntatópapjától származik az első hiteles leírás a költő haláltusájáról. Utolsó szavai így hangzottak: "Tuus miles fui Domine. Tua castra secutus sum." (" A Te katonád voltam, Uram. A Te seregedben szolgáltam.") Az értékes dokumentum a Pannonhalmi Apátság Főkönyvtárában található. De Dobokai Sándor György évek múltán, emlékezetből, hogy a költőt megidézhesse hallgatóságának, így rakosgatta össze szavait.

Tusakodván bévül
       én igaz Istenem
              soha nem is másokkal
hajolj Te most fölém
       egekből leszálló
              minden angyalaiddal.

Szívem humuszába
       legszebb hónapodat
              virágostul borítsad
sebemnek üszökét
       lázam futosását
              erősen csillapítsad.

Hűsítő kedvével
       csobogó nagy vized
              testemet ha megfolyná
Danubius forrás
       szikkadt nyelvem tövét
              élesztené olyanná

mivel Téged Uram
       végcsatám porondján
              híven dicsérhetnélek:
katonád voltam itt

angyalid kürtszaván
 
              táborodba megtérek.

(Lejegyezvén az Úr 1994. esztendejében)

Balassi borvacsora

Istenhozta bor:   Koczor Kálmán féle Rosé Allegro:
Kékfrankos–MerlotZweigelt minőségi száraz rosébor. Könnyű, gyümölcsös, szamócás illatú üdítő rosébor, friss, ropogós savakkal. Eszményi 8–10 ºC-on.

Konyári Loliense Fehér 2006 R

Egyharmad rész Chardonnay, kétharmad rész Sauvignon Blanc, és érintésnyi Olaszrizling házasításából készült száraz, zamatos fehérbor. Grapefruitra emlékeztető íz, élénk savak mellett fogyaszthatóbbá teszi.

Tojáslepény sonkával

Tojás, só, sonka, tejszín, disznózsír.

A finomra vágott sonkát tedd a sercegő disznózsírba. Erre öntsd az enyhén sós, finomra habart tojást. Villával tekerd össze, majd pirulásig hagyd tűzön, ám közepe lágy maradjon. Borítsd a tálra.

 Szende Gábor féle 2006-os Portugieser:

A 2008. évre választott Balassi-kard Kékoportó

Füstölt marhanyelv

A füstölt marhanyelvet bő vízben fél óráig főzd. Öntsd le a vizet, majd új vízben főzd puhulásig. Bőrét hámozd le, szeleteld föl, lencsepürével tálald.

 Dula Bence féle Egri hegybíró bora Bikavér.

A 2007. évi Balassi-kard Bikavér

Bácskai sertésborda

Sertéskaraj, disznózsír, hagyma, füstölt szalonna, füstölt kolbász, pirospaprika, köménymag, zöldpaprika, paradicsom, fokhagyma, liszt, só.

A karajból szelj bordákat. Enyhén verd, sózd, lisztezd, süsd halványra őket. Lábasba helyezd.

Finomra vágott hagymát a fennmaradt disznózsírban piríts. Szórd rá a paprikát, a zúzott fokhagymát és az őrölt köménymagot. Keverd össze, öntsd rá a paradicsompürét, és kevés vízben két percig forrald. Ezt a pörköltet öntsd rá a bordákra, s lassan félig puhára párold. Töltsd rá a vágott kolbászt, zöldpaprikát és paradicsomot. Öntsd vízzel színig, s óvatos sózással puhára párold.

Tarhonyával tálald.

 Tóth Sándor féle Főbor.

A 2006. évi Balassi-kard Főbor

Alma köntösben

Vajastészta, alma, baracklekvár, tojás, porcukor, fahéj.

Félujjnyira nyújtsd a vajastésztát. A reszelt almából, porcukorból, fahéjból, lekvárból kevert töltelékkel töltsd meg a négyzetekre vágott tészta közepét. A sarkakat felül csukd – ujjaddal lapítsd – össze, fölül kend meg tojással. Ezt süsd meg!

Jánosáldás:  Szeremley Huba féle Zeus.

A 2006-os Concours Mondial borversenyen Nagy Arany érmet kapott 2005-ös badacsonyi borkülönlegesség.

PRÉSHÁZ ● MOLNÁR PÁL ● BUDAPEST