Dübörög az „Út a börtönbe” beígért program. M. Péter helytartó miniszterelnök elemében van. Gagyog s ragyog és őrjöngve tombol, mikor éppen milyen hangulatban van. Senki és semmi nem állhat útjában. Legkevésbé Magyarország társadalmi, gazdasági állapota és a magyar Nép, vagyis a „magyar emberek”, akikre M. Péter oly szívesen és gyakran hivatkozni szokott. Az Európai Unió mint a Globalista Birodalom brüsszeli központja (kígyófészke) és M. Péter magyar globalista helytartó miniszterelnök céljai megegyeznek: Magyarország feltétel nélküli csatlakozása helytartósági státuszban a Globalista Birodalomhoz és a bűnös magyar társadalom megbüntetése, amiért 16 évig kormányon tartotta a Fideszt, Orbán Viktor miniszterelnökkel az élen.

Továbbá személy szerint felelősségre vonni Orbánt és vezetőtársait, hogy hosszú évekig nem ismerték fel az egyszerű rózsadombi zsúrfiúban korunk zseniális politikai tehetségét. Megbosszulni Orbán Viktoron, hogy ő viszont vélhetően felismerte benne a veszélyt, Thomas Man híres regényének varázsló Cipolláját, a gunyoros, cinikus hipnotizőr figuráját, aki mára hatalomra jutva már a bolsevik diktatúra és tömegkommunikáció allegóriájaként éli ki beteges vágyait.

Olvass tovább

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az M. P. miniszterelnök vezette Tisza-kormány, valójában egy bosszúszomjas Revíziós-kormány, amelynek tevékenysége úgymond a múlt feltárására, felülvizsgálatára, átvilágítására, a korábbi politikai vezetők felelősségre vonására, egzisztenciális tönkretételére, börtönbezárására, (akasztás egyelőre nincs napirenden) irányul, sőt korlátozódik.

A feladatra összetoborzott kormányzati, közigazgatási, igazságszolgáltatási vezetők és munkatársak is erre a feladatra szerződtek, vagy ez mára számukra is nyilvánvalóvá vált. Nemcsak a Terror Háza átszervezésére, hanem az egész magyar közéletre érvényesülni fog az egyik ősliberális történész javaslata a lángszóró elv alkalmazására. Másról, pl. építkezésről, gyarapodásról, társadalmi békéről, nem is esik szó a kormányzati tervekben.

Olvass tovább

Harminc éve az egységes magyar nemzet szolgálatát vállaló civil szervezetünk legfontosabb üzenete: párbeszéd nélkül nincs értelmes élet.

 

Az országgyűlési választás eredménye alapján egyértelmű a változtatási szándék. A Százak Tanácsa a változtatások megvalósításánál fontos szempontnak tartja azonban, hogy egymást tisztelve minden nemzeti értéket meg kell őriznünk. Korunkban a szellemiség csak a tudomány és művészetek világában érvényesül, de gyengének bizonyul a nemzetépítésben, politikában, sorsalakításban. “Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája” (Szentgyörgyi Albert).

 

Olvass tovább

Közhely számba megy, de ettől még igaz, magyar az, akinek fáj Trianon. Az a békediktátum, amely hazánk területének és lakosságának kétharmadát vette el tőlünk. A diktátum mélységes igazságtalansága abban is megmutatkozik, hogy a háborúban vesztes országok közül egyedül minket roppantott meg majdnem véglegesen. Különösen nehéz sors várt az elcsatolt területek magyarságára, az ő sorsukról, megmaradásuk esélyeiről próbál képet alkotni a Megmaradás című
kötet, melynek szerkesztőjével, Dr. Rab Irén kultúrtörténésszel, az Ungarnreal című német nyelvű portál alapító szerkesztőjével beszélgettünk.

– A könyv címe: Megmaradás. De melyik? Kis-Magyarország megmaradása Trianon után, vagy a határainkon kívülre kényszerített magyarság megmaradása? Az is kérdés – hiszen a könyv kétnyelvű, magyar és német -, hogy a németeket egyáltalán érdekli-e ez a téma?

– A kötetben nem szerepel az anyaország megmaradásának kérdése, ez messze túlfeszítené a terjedelmi kereteket. Azok megmaradásáról szól, akik határainkon kívülre kerültek és egy másik állam keretei között kellett és kell küzdeniük magyarságukért. Hogy érdekli-e a németeket? A helyzet az, hogy sok olyan német barátom van, aki szimpatizál velünk, de ha Trianonról esik szó, mindig azt hangoztatják, hogy ezt a témát már el kellene engednünk. Régen, több, mint 100 évvel ezelőtt történt, ideje lenne túllépnünk rajta. Ilyenkor megpróbálom elmagyarázni nekik, hogy ez nem olyan, mint a Versailles-i békeszerződés, ami persze fájt a németeknek, de ők a gyarmataikat veszítették el és kicsit odébb kerültek határaik. Mi sokkal többet veszítettünk – egy 1000 éves országot. Ezzel a kötettel azt is meg akartam mutatni, hogy a békediktátum nem csak a magyarság, de a németség számára is katasztrofális következményekkel járt.

Olvass tovább