A Valentin-hisztériával kezdődött.
Negyvennégy múlt századi magyar poétától csaknem kétszáz verset fordított le Peter V. Czipott és korábbi, elhunyt szerzőtársa, a Balassi-kardos John Ridland.
Ahogy a közismert sláger mondja, „emlékezni, tervet szőni, barát nélkül nem lehet”. Orbán Viktornak sok barátja van a világban, köztük jelentős politikai személyiségek, mint például Trump USA-elnök is. Nem véletlenül, hiszen Orbán több évtizedes politikai pályája (benne 20 évig kormányfőként) során számtalan konfliktus helyzetben bizonyította, hogy híven követi a Bethlen Gábor-i politikai krédót, miszerint „Mindent meg kell tenni a hazáért, amit lehet, de nem lehet mindent megtenni, amit kellene”.
Tette ezt úgy, hogy a magyar érdekek következetes képviselete során emberi méltóságában nem sértette meg egyik politikai ellenfelét sem. Ma talán az egész világpolitikai színpadon nincsen olyan számottevő államférfi, aki alkalmasabb lenne ENSZ főtitkárnak Orbánnál, nincs olyan, akit egyaránt elfogadnának a BT 3 legjelentősebb tagjai (USA, Oroszország, Kína), melyek nem mellékesen a legnagyobb gazdasági és katonai atomhatalmak is.
Tegnap abban a kiváltságban volt részem, hogy részt vehettem az 1956-os magyar forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Mélyen meghatott, amikor a fiatal magyar egyetemisták bátorságán elmélkedtem, akik felemelték szavukat a politikai szabadságért, a demokratikus reformokért és a szovjet csapatok hazájukból való kivonásáért.
Szent-Györgyi Albert Imre (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja és 1945–1947 között nemzetgyűlési képviselő volt. Ő a Szent-Györgyi Albert-díj névadója.
Anyai ágon a neves Lenhossék orvosprofesszori dinasztia leszármazottja (Szent-Györgyi Albert dédapja, Lenhossék Mihály Ignác (1773–1840) orvos, fiziológus, nagyapja, Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus, antropológus, nagybátyja, Lenhossék Mihály (1863–1937) anatómus, egyetemi tanár).
Az 1956-s forradalom egyik vértanúja Maléter Pál (Eperjes, 1917. szeptember 4. – Budapest, 1958. június 16.) magyar katona, az 1956-os forradalom egyik vértanúja, az 1956. novemberi harmadik Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere. Ugyanazon a napon végezték ki, amikor Nagy Imre miniszterelnököt és Gimes Miklós újságírót.
Evangélikus értelmiségi családban született, édesapja Maléter István jogakadémiai tanár, az evangélikus kollégium igazgatója volt Eperjesen; édesanyja Lakner Margit. Maléter Pál először Prágában orvosnak tanult a Károly Egyetemen, ahol részt vett a németellenes diákmegmozdulásokban. 1938 novemberében Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem orvostudományi karán folytatta tanulmányait, de anyagi nehézségek miatt újra kénytelen volt őket abbahagyni.
Ma nehezebb ellenzéki politikusnak lenni, mint a Kádár rendszerben volt. Reagen USA elnök egyik külpolitikai elve az volt, hogy az un. béketábor országaiban személy szerint kell azokat az antikommunistákat védeniük, akik veszik a bátorságot, hogy szót emeljenek a komcsi hazugságokkal szemben. Ennek tudatában tettem én is, amit tudtam és amit börtön kockázata nélkül lehetett tenni. Pl. amikor 1981-ben büntető eljárást indítottak ellenem engedély nélküli sajtótermék birtoklása és terjesztése miatt és házkutatás tartottak a salgótarjáni lakásomban, lefoglalva egy tucat un. szamizdat újságot, könyvet, másnap felhívtam a pesti ellenzéki barátomat (Kőszeg Ferenc), akiről tudtam, hogy kiváló kapcsolatokat ápol a nyugati körökkel és még aznap bemondta a SZER, hogy S. János jogtanácsos ellen büntető eljárást indítottak és mivel vádolják.
Ezt követően 5 nap múlva megkaptam az ügyészség határozatát, hogy BIZONYÍTÉKOK HIÁNYÁBAN megszűntették ellenem a büntető eljárást, noha egy tucat bizonyítékot foglaltak le tőlem. Az egzisztenciális hátrányokat persze nem kerülhettem el, de Nyugatra MINDIG kiengedtek abban a reményben, hogy nem jövök vissza. Nem alaptalanul reménykedtek ebben, de amikor 1983-ban, Münchenben, a SZER egyik vezető szerkesztőjével (Kasza László/Levente) beszélgettem és elmondtam neki, hogy engem Nyugatban nem a „jólét” érdekel, hanem hogy eredményesebben szeretnék küzdeni az emberiség rákfenéje, a kommunizmus ellen. Ekkor Kasza azt mondta, hogy ha ezt komolyan mondom, akkor menjek vissza Magyarországra, mert ott tudok a leghasznosabban, legeredményesebben tenni a kommunisták ellen.
A közbeszédben rendkívül romboló az agresszív hangnem, mások emberi méltóságának megsértése. Az igazságnak nincs szüksége erőszakra, az a maga szelíd erejével törekszik a meggyőzésre. Megtorló kommunikációnak, bosszú- és gyűlöletbeszédnek, groteszkre épülő stílusnak nem volna helye a közbeszédben.
88. Egy demokratikus állam stabil működésének elengedhetetlen feltétele a jog tiszteletben tartása. A II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint a politikai tekintélyt „mindig az erkölcsi rend határain belül kell gyakorolni a közjó érdekében a […] jogrend szabályai szerint” (GS, 74). Az Egyház társadalmi tanítása vallja a jogállamiság elvét, „ahol a törvény, és nem az emberek önkényes akarata uralkodik” (Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, 408); ebből fakad a jogbiztonság, a törvény előtti egyenlőség és a hatalommegosztás tisztelete – bármely politikai erő legyen is éppen hatalmon.
A professzort a Pécsi Tudományegyetem saját halottjának tekinti. Életének 79. évében elhunyt Dr. Kollár Lajos professzor, a hazai érsebészet iskolateremtő egyénisége.
Prof. Dr. Kollár Lajos neve egybeforrt a hazai érsebészet és haemorheologia modernizációjával. Magyarországon elsőként vezetett be számos endovascularis és hibrid műtéti eljárást, megszervezte a pécsi haemorheologiai laboratóriumot, miközben intézményvezetőként évtizedeken át meghatározó szerepet töltött be a dél-dunántúli betegellátás irányításában.
Péter féléves miniszterelnök az 1956. október 23.-ai világraszóló magyar forradalom kitörése 70. évfordulójának grandiózus megünneplését jelentette be. „Egy nagyon fontos évfordulót – a magyar embereknek hála – már egy szabad, demokratikus és valóban szuverén Magyarországon ünnepelhetjük” – nyilatkozta a tőle már megszokott szerénységgel.
Érdemes lenne a „már” a „szabad”, a „demokratikus” és a „valóban szuverén” szavakat külön-külön értelmezni, az elmúlt 5 hónap eseményeinek tükrében. De ezt a t. Olvasó is nagyon jól tudja. Lesz itt minden, Operaházi díszelőadástól Szépművészeti Múzeum-i díszvacsoráig, „ahol vendégül fogom látni”, (mármint Ő, M. Péter) a meghívott vendégeket, köztük uniós vezetőket is, (a németeket: M. Webert, Ursula főnökasszonyt, na és a magyarok nagy barátját, Daniel Freundot ki nem hagyva).
Az Alfred Nobel-emlékdíjat a közgazdaságtan területén idén a két amerikai közgazdász, Robert Hall és Michael Woodford kapja. Ezt hétfő délben jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Robert E. Hall a Stanford Egyetemről és Michael Woodford a Columbia Egyetemről olyan új makroökonómiai modelleket fejlesztettek ki, amelyek hozzájárulnak a gazdaság stabilizálásához. Ezek a modellek lehetővé teszik, hogy jól összehangolt fiskális és monetáris politikai intézkedések révén kiegyenlítsék a gazdaság hullámzását – áll az indoklásban. A modellek világszerte segítséget nyújtanak a gazdasági válságok kezelésében.
Felébredt az USA elnöke. Jó reggelt, elnök úr. Évek kellettek Trump elnöknek ahhoz, hogy rájöjjön arra, hogy az orosz – ukrán háborúnak Zelenszkij ukrán elnökkel soha nem lesz vége.
Miért nem? Mert Zelenszkij a Globalista Birodalom ügynöke, ukrajnai helytartója és mint ilyen nem is köthet békét az oroszokkal.
Egyházasfalu, 1916. okt. 18. — Budapest, 2001. okt. 9. Mérnök, fizikus, műegyetemi tanár. A második magyar űrhajós apja.
Kossuth-díjas (1952, Selényi Pállal megosztva) és Állami díjas (1985) kiemelkedő tudós-tanár, az MTA rendes tagja (1994). Charles Simonyi édesapja. Munkásságát 1998-ban a Magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították.
Navanethem Pillay (született 1941. szeptember 23-án Durbanban) dél-afrikai jogász.
A dél-afrikai jogász, Navanethem „Navi” Pillay (született 1941. szeptember 23-án Durbanban) kapja a 2026-os Nobel-békedíjat. A norvég Nobel-bizottság a neves emberi jogi aktivistát több évtizedes elkötelezettségéért az igazságosság és a nemzetközi jog mellett tünteti ki.
Anne Carson kapja a 2026-os irodalmi Nobel-díjat. Ezt jelentette be az imént a Svéd Akadémia Stockholmban. Ez a világ legjelentősebb elismerése az írók számára.
A hivatalos díjátadásra 2026. december 10-én kerül sor Stockholmban. A díj összege összesen tizenkét millió svéd korona, ami körülbelül egymillió eurónak felel meg. A Nobel-irodalmi díjat a világ legfontosabb irodalmi kitüntetésének tartják.
I. M. Pongrátz András
-Rövid idő múlva San Franciscoba utazom, az ’56-os forradalom évfordulójára megjelent könyvem bemutatójára. Tegnap leírtam egy papírra, hogy írok Andrisnak: ellátogatok hozzá Tucsonba.
Az idei kémiai Nobel-díjat a francia kutató, Henri Kagan, és a japán kutató, Kensō Soai kapja az aszimmetrikus katalízis terén végzett munkájukért. Ezt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia jelentette be szerdán október 7.-n Stockholmban.
A francia kémikus, Henri B. Kagan (akit gyakran tévesen Henry Kogannek neveznek) 2026. október 7-én a japán Kensō Soai -jal együtt elnyerte a kémiai Nobel-díjat.
Stockholm (dpa) – Az idei fizikai Nobel-díjat a belga-amerikai neutrínokutató, Francis Halzen kapja az „IceCube” neutrínóobszervatóriumhoz való döntő hozzájárulásáért, valamint az asztrofizikai eredetű, nagyenergiájú neutrínók felfedezéséért. Ezt a stockholmi Svéd Királyi Tudományos Akadémia jelentette be.
Halzen felismerte, hogy a Déli-sarkon található jég felhasználható a neutrínóként is, mert részecskék nyomon követésére. Viziója és tudományos vezető szerepe alapvető fontosságú volt az „IceCube” számára – egy érzékelőkkel felszerelt, egy köbkilométer térfogatú jégtömeg. Az obszervatórium segítségével a kutatók képesek észlelni a távoli világegyetemben zajló, rendkívül nagy energiájú folyamatokból származó neutrínókat.
Karl Deisserothot The Stanford University School of Medicine is the medical school in Stanford, California) az optogenetika egyik alapítójának tartják. E módszer során fényfüggő fehérjéket – csatorna-rodopsinokat – expresszálnak bizonyos idegsejtekben, így ezeket a sejteket különböző színű fény segítségével milliszekundumok alatt célzottan elektromosan aktiválni vagy inaktiválni lehet. Ez a módszer, amelyet világszerte több ezer kutatócsoport vett át, számos új megközelítést kínál a neurológiai és pszichiátriai betegségek, valamint a viselkedés kutatásához.
2010 és 2013 között Deisseroth kutatócsoportjával a Stanford Egyetem Orvostudományi Karán kifejlesztette a CLARITY technológiát (akronim: Clear Lipid-exchanged Anatomically Rigid Imaging/immunostaining Tissue hYdrogel). Ennek során halál utáni biológiai szöveteket akrilamid-alapú hidrogélek alkalmazásával fényáteresztővé tesznek. A CLARITY lehetővé teszi a szervek – például a hippokampusz vagy a gerincvelő – fehérje- és nukleinsav-szerkezetének nagy felbontású, háromdimenziós felvételeit.
