Ady 100

Ady emlékére címmel irodalmi-zenei sorozat kezdődik január 25-én a Centrál kávéházban Budapesten. Kaiser László költőnek, írónak kiadóigazgatónak tett föl kérdéseket a Présház.

– Kedves László, az esten mutatják be Kenyeres Zoltán irodalomtörténész Ady című könyvét, amely a költő halálának 100. évfordulójára a Hungarovox kiadásában, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával jelent meg. Hogyan lehet a mai fiatalok tömeges érdeklődését felcsigázni Ady költészete iránt, hogy ne csak egy-egy eltévedt lovas találkozzon volt erdők és ó-nádasok riadozó láncolt lelkeivel?

– Nagy öröm számomra, kiadóvezetőként, költőként, íróként egyaránt, hogy egyik legnagyobb irodalomtörténészünk egyik legnagyobb költőnkről, Ady Endréről írt tanulmánykötetet, amely kiemelten foglalkozik a novellista Adyval is. A könyv egyszerre tudományos igényű és olvasmányosan közérthető, így könnyebb juthat el az érdeklődő fiatalokhoz. Azokhoz a fiatalokhoz, akik ugyan tömegesen közel sem biztos, hogy érdeklődnek, de nívós és „fogyasztható” Adyval foglalkozó kiadványok segítségével odafordulhatnak a hihetetlen korszerű művekhez. A nagy versek, a költőzseni költeményei talán leginkább az önmagukat kereső, szélsőségek között élő és érző, Egészt kereső ifjakban rezonálhatnak. Egyszerre átélhetik a versekben a ma jellemző elmagányosodást és az ezzel perlekedő másik, mások utáni vágyat…

– A január 25-i programban 15 órától Szeretném, ha szeretnének címmel összeállítás hangzik el Ady Endre verseiből az Ady Versmondó Szalon tagjainak előadásában. Közreműködik a Váci utcai Ének-Zenei Általános Iskola kamarakórusa Diósi Ágnes vezényletével, köszöntőt mond Wohlmuth István kulturális tanácsnok, a sorozat fővédnöke. Miért fontos, hogy magyar fiataloknak a nyilvános szereplés és az, hogy a sikerélmény lehetőségét villantsa fel Ady költészete?

– Nem könnyű jól mondani verset, Adyt különösképpen nem. Érteni és érezni kell nem csupán a verset, de Ady ellentmondásos lényegét, nagy személyiségét is. Úgy vélem, a mai fiatalok vágynak súlyos személyiség után, talán azért is, mert a mai kor inkább a törtető középszernek kedvez, illetve a médiában is vitatható figurákat „emelnek pajzsra”. Így tehát az Ady-versekkel való birkózás már sikerélmény lehet, a jól elmondás szintén. Lehetőség, hogy Adyn keresztül magukat is megmutatassák. Már a szándék és cél is dicséretes. A megvalósítás pedig győzelem!

– Fedezd föl saját kultúrád – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. E folyamat sodrásának kiterjesztéséhez hogyan működhetnek együtt civil szervezetek – köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány – azért, hogy értő egyéniségekre találjon az Intés az Őrzőkhöz?

– Erre nehezen tudnék konkrétumokat fölsorolni, ez inkább szervezők és kultúrpolitikusok dolga és kötelessége. Mivel én eleve mindenkiben és mindenben először azt keresem, ami összeköt (kivéve elvarázsolt és elfogadhatatlan valakiket és valamiket), minden tisztességes eszközt föl kell használnunk kultúránk megismeréséhez, ami kitekintést is kell hogy jelentsen, éppen magunk minél mélyebb megismerése érdekében. Németh László, az egyik legnagyobb európai magyar a magyar irodalom fő erének tartotta Ady Endrét, aki egyben a legnagyobb magyar önismerő is volt szerinte. Tehát: minden működés alapja az értékőrzés és a valóság, múltunk, jelenünk, lehetőségeink reális pásztázása.

Kép: youtube.com

© 2019 PrésHáz

Please publish modules in offcanvas position.